Lelki szív egészsége
Stressz szív- érrendszeri betegségek Meg kell tanulnunk a stresszhelyzetek feldolgozását, mivel ezzel csökkenthető a szívbetegségek kockázata is.
Bemutatkozás Bemutatkozás A Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet feladata mind a gyermek, mind a felnőtt lakosság esetében a szív- és érrendszeri betegségek teljes spektrumának komplex kardiovaszkuláris kivizsgálása és non-invazív, invazív terápiája az intervenciós kardiológia, az elektrofiziológia, a szívsebészet és a szívtranszplantáció, valamint az érsebészet területén. Kiemelt feladatunk a szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzése, valamint a kardiológiai megbetegedések monitorozása. Az Intézet ágyon és 28 szakambulancián évente átlagosan fekvő és járóbeteget szolgál ki. Az Intézet a gyógyító-megelőző fekvő- és járóbeteg szakorvosi ellátás, a kardiológiai rehabilitáció eredményessége érdekében olyan korszerű gyógymódokat alkalmaz, amely a lehetséges legjobb fizikális, lelki és szociális állapot elérését tűzi célul a hozzánk érkező szívbetegek számára, hogy megőrizzék, visszaállítsák vagy javítsák korábbi életszínvonalukat.
Brit kutatók 41 tanulmány adatai alapján erről írtak összegzést a Hypertension című folyóirat legújabb számában. Az általános vélekedés szerint a koszorúérbetegség, a szívinfarktus döntően a kellemetlen lelki hatások, a stressz következménye.
Yoichi Chida és Andrew Steptoe az orvosi szakirodalom áttekintése útján igyekeztek összegyűjteni azokat a tudományos megfigyeléseket, melyek a lelki csapások és a szív- és érrendszeri betegségek közötti oki összefüggést bizonyítják. A szakirodalmi adatbázisok adatainak áttekintését végéig folytatták.
Gyuri bácsi a szív- és érrendszeri betegségekről
A tudományos dolgozatok között 36 olyan közleményt találtak, amelyek a lelki hatások és a szív- és érbetegségek kockázati összefüggéseit elemezték, illetve öt olyan tanulmányt, melyek azt tanulmányozták, hogyan, milyen módon tudták a vizsgált személyek nagy stressz után visszanyerni lelki egyensúlyukat.
A szakemberek feltételezték, hogy aki laboratóriumban előidézett lelki izgalom hatására az átlagosnál erősebben reagál - például kiugrik a vérnyomása - és csak lassan tud megnyugodni, annak a stressz az átlagosnál fokozottabb szív- és érrendszeri kockázati tényezőt jelent.
A tanulmányok egybehangzóan mutatták, hogy azok a vizsgálati alanyok, akik kiemelkedő mértékben reagáltak pszichés hatásokra, majd a stressz után csak lassan kerültek vissza nyugalmi állapotba, a későbbiekben statisztikailag értékelhetően is nagyobb koszorúérbetegség-kockázatot mutattak.
Azt is megfigyelték, hogy a fokozottan stresszérzékenyek között lényegesen többnek volt magas vérnyomása, és a nyaki verőér ultrahangos mérésével az is kiderült, hogy többüknek volt az érfala kórosan megvastagodva. A tanulmányhoz fontossága miatt William Lovallo szerkesztőségi közleményt is írt.
Hangsúlyozta, hogy az előző összefüggések a férfiakra érvényesek, de a nők esetén nem egyértelműek. Még nehezebb ezeket a tényezőket lelki szív egészsége. Forrás: MTI.